12.rész

                                                                             
11.08.
                                       
                                                                          Martin
Ezt a két hülyét ki kellet hozni az éjszaka közepén az állatkert ügyintézési irodájából.  Barmok. A téli szünet előtt lesz egy verseny amolyan "megmérettetés" a sulik között. Mi az ELTÉSEKKEL FOGUNK VERSENYEZNI. Huuh már alig várom. (cinikus voltam ám) A szobámba ültem és kapcsolgattam a tv amikor valamin megakadt a szemem. Mert a híradó sztárjai két fiatal fiú akik beszöktek az állatkertbe az éjszaka közepén és oroszlánt simogattak. Azt a k*rva. Sztárok lettek. :D
-Gábor!!!!-ordítottam az ágyon zenét hallgató haveromnak.
-Mi a f*sz van már?
-Sztárok vagytok haver!
-Mi? Ez komoly? Rájöttek ,hogy én mutogattam a seggem a posta előtt?
-Mi? Na jó ezt nem akarom tudni. De én az állatkertes akciótokról beszélek. Ti vagytok a híradó sztárjai.
-Óhh Istenem hát ezt is megértük! Viktor!!!!!!! Sztárok vagyunk!!!!-rohant ki az ajtón. Kíváncsi vagyok mikor esik le neki ,hogy Viktor nem lakik itt. Hülye gyerek.
-Nem találom!-lihegett (vajon mennyit futhatott?) és elég szomorú volt. És még mindig nem esett le neki. De ha ilyen hülye akkor hagyom abban a tudatban ,hogy Viktor itt van csak ki ment WC-re.
-Mindjárt jön vissza csak elment üríteni-veregettem meg a vállát.
-Jajj, kösz-mondta. Azért egy kicsit sajnálom. Ja igen Esztiéket el is felejtettem. A kis titkukat megtartom magamnak. Nem vagyok paraszt mint egyesek (csak úgy mellékesen Viktor). 

                                                                          Eszti
Bencével kerüljük egymást bár ma este áthívott beszélni valami "fontosról".
-Na, mi az?-vetettem oda.
-Hát csak ezt a múltkorit akartam megbeszélni.
-Figyelj ebből nem kell nagy ügyet csinálni csak egy csók volt ennyi. Jó az már más ,hogy milyen.
-Szerintem is jó volt.
-Öhm nem mondtam ,hogy jó volt.
-Ó szopacs most nagyon beégtem, igaz?
-Hihihi csak szivatlak-löktem meg "játékosan".
-Bolond!-még mindenféléről beszélgettünk csak arról nem amiért jött ,de nem is baj.
-Nem baj ha-vészesen közeledett a szája az enyémhez.-Én akkor most-mondta ,de nem bírtam várni, én csókoltam meg. Ott smároltunk a szobába amikor benyitott Gábor (asszem). Gyors szétszakadtunk. Szerintem nem látott semmit bááár nem baj ha meglátott. ;)

                                                                          Bence
-Csá sztok. Hát te? Á hagyjuk nem igazán érdekel-jött be Gábor. Akkor tehát nem látott meg. Köszönöm. 
-Akkor átmegyünk tanulni inkább hozzátok, Eszti?-kérdeztem mert én nem bírok úgy itt lenni mintha nem történt volna semmi.
-Ja menjünk-mentünk át az ő szobájába. Ahogy beértünk és megbizonyosodott ,hogy nincs itt senki rögtön rám ugrott ,mint egy majom vagy mi. Hát ezen eléggé meglepődtem.
-Hé mit csinálsz?-próbáltam lelökni magamról ,de kapaszkodott ,mint az állat.
-Miért? Én csak folytatom amit elkezdtünk.
-Mit kezdtünk el, esetleg ezt csak a te kis fejedbe kezdted el.
-Na ne csináld már ezt Bence-nyávogott. Kezdett egyre jobban idegesíteni. És ha ez még nem lenne elég akkor leszállt rólam (végre) és bezárta az ajtót. Ez nem normális.
-Na engedj már ki.
-Miért? Nincs kedved játszani? Egész nap feszült voltál csak egy kicsit ereszd ki a gőzt-masszírozta meg a nyakam. Fura ez a lány.
-Na jó kezdesz ijesztő lenni ezt hagyd abba és engedj ki!
-De maradj itt velem csak egy kicsit.
-Most megfogsz erőszakolni? Vagy mi a f*sz?
-Hehehehe dehogyis minek nézel engem pedomacinának?
-Nagyon vicces, de inkább tényleg engedj ki.
-Csak folytassuk ott ahol abbahagytuk-csókolt meg újra. Nem akartam ,hogy igaza legyen a folytatással kapcsolatban csak nem tudtam felállni és arrébb menni olyan jó volt. Már húzta le a felsőmet amikor Vivi? Kopogott az ajtón.
-Miért kell bezárni? Tudom ,hogy van bent valaki nyisd ki!
-Pillanat!-húzta le a pólóját és igazította meg a haját Eszti (amit én túrtam szét?). 
-Ja te vagy az? Gondolhattam volna. Na ne már te meg mégis mit keresel itt? Ja ,hogy ti ketten, aha értem. Rakjatok zoknit a kilincsre vagy mit tudom én-mondta flegmán Vivi. Ezt nem így akartam. Eszti még is mit akart csinálni? Mi van ha Vivi nem jön akkor mi történik? B*szki.

11.rész

                                                                       
11.08.

                                                                              Martin
Én is mentem a meccsre. Amikor végre kiszálltunk a kocsiból (mert ugye bár Bence zenét hallgatott és "relakszállt" vagy mi és nekem maradt Eszti, aki nem bírt nyugton maradni és folyamatosan engem böködött meg nem hagyott vezetni ezért folyton meg kellet állni ,hogy elbeszélgessek vele). Szóval király volt az út. 
-Én addig elmegyek parkoló helyet keresni.
-Jó csá.
-Sziasztok-intettem. Végre szabad vagyok! Basszus nem igaz ,hogy 1 rohadt hely sincs.

                                                                             Bence
Még van egy órám a kezdésig. Vettünk vattacukrot és leültünk egy padra beszélgetni.
-Így jobban nézel ki-kente össze az arcomat vattacukorral.
-Hééé! Most nézd meg mit csináltál! A p*csába!
-Jaj ne csináld már ezt! Csak vicceltem. Naaa bocsi-mondta. Én pedig belenyomtam a kaját az arcába. Ezzel hülyéskedtünk még egy darabig aztán ... egyszer csak nem tudom ,hogy én tettem-e meg vagy ő ,de csókolóztunk. Fogalmam sincs ,hogy meddig tartott ,de Martinnak pont akkor kellet jönnie amikor észbe kaptam és készültem elmenni. Martin épp egy üveg sört kortyolgatott amikor meglátott minket rögtön ki is köpte.
-Hát ti meg mi a lóf*szt csináltok? Ó B*zdmeg!
-Hát öhm-mondta Eszti ,de felállt és elment. Hát köszi tényleg.
-Öhm öhm nem tom.
-Hát pedig kéne mert ha jól tudom nem rég mondott szolgálatot a kis hős szerelmesünk.
-Nem is voltam hős szerelmes és nem tudom ,hogy miért történt ez. Jó?
-Jól van nyugi haver. Inkább menj mert mindjárt kezdtek!-igaz b*szki. Gyors átöltöztem és bemelegítettem.

                                                                             Viktor
Na ,hogy néhányan elmentek gondoltam átmegyek Gáborhoz és egy kicsit feldobom a hangulatot. Ja igen közben kirúgtak innen, mert állítólag rontottam a levegőt (elég sok dolgot csináltam, igen :D) Szóval egy ideig utca lakó voltam aztán kénytelen voltam vissza menni a familyhez. Majd legközelebb sikerül. Hehe. 
-Szasz tesa!-pacsiztunk.
-Mit keresel itt?
-Hát gondoltam csinálhatnánk valamit. Mondjuk egy buli?
-ÁÁ nem tom holnap korán kell kelnem. Jesszusam ÉN ilyet mondtam? Hol vagy Gábor!? Segítség! Segíts Viktor! Mi történik velem?-pofozgatta magát miközben "sírás" közben letérdelt a földre. Ez hülye. De tényleg ilyenkor mit érez? Vajon kitől kapja az anyagot? Én is kérek!
-Ki vagy te és mit csináltál a haverommal?-húztam fel a földről mert közben elindultunk és az utcán térdelt le. Ja és mindenki minket nézett.
-Híresek vagyunk vááá!-ordítoztam és rohantam előre.
-Várj már meg b*zdmeg!-ordította és minden kisgyerekes anyuka ránk nézett. Bakker. :D Csak rohangáltunk mint a hülyék ja várjunk csak azok is vagyunk úgyhogy csak hoztuk a formánkat. 
-B*szki hol a p*csába vagyunk?-kérdezte.
-Ő zúú.
-Az zoo te b*rom! B*szod az állatkertbe vagyunk! Óh hoho!-mondta. Nem tom ,hogy kötöttünk ki ide de mindegy. Berohantunk oh bocs beszöktünk mert egyesek olyan hülyék ,hogy nem is figyelnek erre. Pff. Megint csak rohangáltunk mint az őrültek. 
-Ember menjünk már be az oroszlánokhoz!
-Mért pont oda?-kérdeztem. Az oroszlánokhoz? Nem túl jó ötlet ,de ki nem szarja le. Össze-vissza mentünk már kezdtünk félni ,hogy talán elvitték őket vagy tudja a f*szom. 
-Oh ott vannak! Király!-rohantam a ketrecük felé ,de az összes aludt.-Másszunk már be!
-Oké-már készült volna megfogni amikor ordítottam.
-Várj!!!
-Mi van?-kérdezte én meg mutattam a ketrec oldalára.
-He?
-Jajj sötét gyerek! A villanypásztor!
-Mi van vele? Na gyere inkább menjünk be!! Ne szarjál már!
-Húú b*szki te tényleg sötét vagy nem csak úgy mondják. De már ismerlek szóval megszokhattam volna. MEGRÁZ AZ ÁRAM!-üvöltöttem a képébe. 
-Jaaaaa hehe.
-Leesett?
-Aha.
-Gratulálok! Na tarts bakot azt majd átugrok-és már bent is voltam ,de Gábornak csak utána esett le ,hogy ő nem tud bejönni. :D
-És én?
-Mássz fel a fára és onnan ugorj be!
-Hát jó.
-Logik.
-Jóvan na!-mászott be ő is. Az állatok sajnos aludtak szóval tennünk kellet valamit.
-Cicusok drága cicusok!-ment oda hozzájuk és elkezdte simogatni a fejüket.
-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ-egy lányos sikítás és egy b*zi nagy röhögés. Természetesen én röhögtem mert a "cicusok" felébredtek és egy k*rva nagyot üvöltöttek. Ennyi elég is volt ahhoz ,hogy észre vegyenek. Egy nagyon fényes lámpával a szemünkbe világítottak.
-B*ssza meg kiég a retinám!-mondtam és nem láttam semmit.
-Uraim tudják ,hogy az állatkert éjfélkor nincs nyitva és ,hogy kamerák vannak   az állatok ilyenkor már alszanak és nem szabad őket zavarni?!-kérdezte egy biztonságiőr. B*zdmeg!
-Tényleg mi azt hittük nyitva vannak. És a cicusok cukik mi csak játszani akartunk velük!-játszotta a sértődöttet Gábor. Ez kész. 
-Na de mégis ,hogy gondolták ,hogy nyitva vagyunk vasárnap éjfélkor! Kérem most azonnal jöjjenek velem. Baszki most ülhetünk a sitten vagy mi?

10.rész

  Sziasztok! Durva ,hogy már a tizedik részt rakom ki. Remélem tetszeni fog, ha így van légyszi komizzatok és iratkozzatok fel.   :)                                                                  
11.06.

                                                                          Lara
Szóval ide  költöztem Vivihez és Esztihez. Hát elég nehéz mert Vivit folyton vigasztalni kell ,hogy ő jobb mint Eszti és ,hogy ne is foglalkozzon vele. Aztán ott van Eszti aki amúgy egész csöndbe lenne ,ha nem szólogatna be Vivinek és nem kezdenének veszekedni amit aztán nekem kell leállítani. És akkor még ott van az a sok vizsga. Úgyhogy elegem van. Ja és még kihagytam azt is ,hogy Eszti direkt akkor hívja át Bencét amikor  Vivi is ott van. Eszti mondhatja azt ,hogy csak segíteni hívja át ,de mindenki látja ,hogy teljesen mást akar.

                                                                                 Vivi
Annyira szar ez az egész helyzet. Legszívesebben haza mennék ,de nem lehet ezt be kell fejeznem. Tiszta szívemből gyűlölöm Esztert. 
-Na már megint mi a baj, drága?-kérdezte cinikusan.
-Mi közöd hozzá?
-Jajj ,de kis mérges valaki. Vajon mi lehet a baja Csipkerózsikának? Oh várj hadd találjam ki! Csak nem az ,hogy Bence engem választott helyetted? Mert én jobban érdeklem mint te?-na ez volt az a pont amikor nem tudtam parancsolni az öklömnek. Én még sosem ütöttem meg senkit ,de ezt már nem bírtam sokáig. Eszter a földön feküdt és fogta a kicsit vérző orrát. Nem tudtam nem vigyorogni. 
-Jesszusam, te normális vagy??!
-Megérdemelted.
-És te? Te nem érdemelsz meg ezért semmit?-állt fel azt hittem csak provokál ,de nem. Ő is behúzott nekem egyet. Most én feküdtem a földön és fogtam a szám. Felszakadt.
-Megőrültél?!
-Talán. De te is! 
-Ez meg mit jeletsen?!
-Tudod te azt.
-Most miattad verekszek is!
-Persze, minden az én hibám, mi?!
-Mi folyik itt?!-jött be a portás.-Tőletek zeng az egész ház! Úristen mit csináltatok ti?!-nézte meg Eszter orrát. És akkor láttam ,hogy tényleg hangosak lehettünk ,mert ott volt mindenki és Bence tátott szájjal nézett. Opsz. 
-Na jó mindenki ki a szobából!!-küldött ki a szobánkból mindenkit.
-Na lányok mégis mit csináltatok?
-Megütött-mondta nyugodtan a mellettem ülő sárkány. Ez tetszik ez lesz az új beceneve. 
-Ő is megütött engem.
-De hölgyeim az emberek csak úgy nem ütögetnek mindenkit-mondta a laza portás. Bírom mert végre egy felnőtt aki tegez és jól el van mindenkivel.
-Hát ő kezdte.
-Mit én kezdtem?! Te ütöttél meg előbb. Nem mindig minden az én hibám. Te meg a kis áldozat vagy ,mi?!
-Te enyelegsz mindig az orrom előtt a kis Bencikével. Amikor én voltam a barátnője és nem te! Hallottad mit mondtam? ÉN voltam a barátnője!!!
-Héhé hagyjátok abba most rögtön!-választott szét minket.-Szóval fiú van a dologban! Ki hitte volna. Ha eltudjátok normálisan mondani mi történt akkor nem szólok erről senkinek-mondta. Na ezért bírom. Elmondtunk mindent úgy ahogy volt. Így mehettünk a dolgunkra. Amikor kinyitottuk az ajtót Bencével álltunk szembe.
-Hát ez meg mi volt?
-Nem tök mindegy-mentem el mellette. Most komolyan mit érdekli? Ő miatta vesztünk össze.

                                                                 Eszti
A kis "incidensük" után Bencével elmentem fagyizni. Meghívtam ,de ez megéri. 
-Nem tudom mi ütött belétek.
-Én se-nevettem el magam.
-De tényleg, miért csináltátok ezt?
-Tök mindegy. Inkább beszéljünk másról. 
-Jó. Van kedved eljönni a hétvégi foci meccsemre?-kérdezte. Ezzel eléggé meglepett. 
-Persze. Mikor kezdődik?
-Szombaton kettőkor.
-Oksi ott leszek. Köszi.
-Ugyan.
-Na és kik ellen játszotok?-kérdeztem. Még egy csomó ideig beszélgettünk. Tök zsír volt.

9.rész

 
10.26.

                                                                   Viktor
Hahhh! Végre! Istenem végre őszi szünet! De mivel nem akartam haza menni ezért bent maradtam. Szinte mindenki haza ment csak páran maradtunk pl Martin. Tök jó majdnem mienk az egész kolesz mondjuk ezt Martin nem érti meg. De majd teszünk ellene. Szóval ja. Ma mondjuk elmegyünk gyúrni mert a sok "tanulás" miatt nem volt időm. Aztán ő meg elvisz engem úszni. 
-Akkor kezdjük ott-mutattam a futópadra. De persze nem véletlen. Előtte van egy üveges terem ahol jóga óra van nőknek ,de néha férfiak is beszoktak menni. Fúj. Szóval elvoltunk. Meg még kipróbáltunk egy csomó mindent. Aztán elmentünk úszni. B*szki Martin nagyon gyorsan úszik.  Ezek a fárasztó dolgok után vissza mentünk és azt terveztem ,hogy csapunk egy bulit.
-Na gyere. Használjuk már ki ,hogy alig vagyunk.
-Mire gondolsz?-vonta fel az egyik szemöldökét.
-Váááááááááááááááá-vettem le a pólómat és üvöltve rohantam végig a folyosón.-Gyere már!
-Te nem vagy 100-as.
-Mondtam én bármikor is ilyet?
-Nem-rohant utánam röhögve.

                                                                           Bence
Haza mentem anyáékhoz mert már elég régen találkoztunk. Olyan jó volt újra itthon lenni. Olyan volt mintha kisgyerek lennék és az lenne a legnagyobb gondom ,hogy nem találom a játék autóm.
-Szia anya-öleltem meg őket.-Szia apa.
-Szia kicsim. Hol van Vivi?-óó teljesen elfelejtettem ,hogy úgy volt ma elhozom magammal és bemutatom nekik.
-Hát. Szakítottunk-vakartam meg a tarkóm.
-Jajj sajnálom. Na gyere be kihűl a kedvenced.
-És hol van Zsófi?-a húgommal még nem is találkoztam.
-Bent. Menj be hozzá.
Berohantam és őt is megöleltem. Hétfőn megyek vissza szóval nincs sok időm.Ki kell használnom. Majd "otthon" szomorkodok Vivi miatt.

                            Zsófi(15)

                                                                               Vivi
Én is haza mentem mint majdnem mindenki. A családom örült nekem én is ,de még sem tudtam elfelejteni ami történt. A nővérem is haza jött a pasijával és ott enyelegtek előttem. Tök jó volt ,tényleg. Egy nagy családi ebéd volt. A végén viszont már nem bírtam nézni Virágékat így felmentem a szobámba. Te jó ég ,de rég voltam itt.
-Bejöhetek?-kopogott az ajtómon Virág.
-Aha.
-Történt valami?
-Nem érdekes.
-Már ,hogy ne lenne érdekes. Attól még ,hogy régen nem jöttünk ki jól attól még elmondhatod ,hogy mi a baj.
-Hahh. Hát tudod Bence
-Mit csinált?
-Szakítottunk.
-ÓÓÓ. Sajnálom. Gyere ide-ölelt meg talán életembe először. Azt hiszem egész délután ott ültünk én sírtam ő szidta Bencét. Hozott fel fagyit meg hasonló egészségtelen kaját. Úgy éreztem magam mint egy amerikai romantikus filmben.

                                                                            Virág(22)

                                                                         Eszti
Amikor kiszálltam a kocsimból rögtön be is léptem a régi otthonomba. Megöleltem mindenkit a testvéreim is haza jöttek. Így már teljes volt a család. Beszélgettünk meg minden. Jó volt. Ennyi, nem tudok többet mondani. Ja igen, a két bátyám: Bálint és Marci.
                     

      
                                              Marci (21)                      
                                              Bálint (20)

 Tudom így hárman nem nagyon hasonlítunk ,de ez van ezt kell szeretni.

                                                                              Gábor
Hát végre itthon. Mondjuk annyira nem jó mint ahogy elképzeltem. Anyáék folyton veszekednek Kata ,Kriszti és én meg csak nézzük. 
-Nem ,hogy örülnétek ,hogy hazajöttünk ááá nem inkább megint csak ez van!Fejezzétek már be! Elegem van belőletek!-kiáltotta a nagyobbik testvérem. Teljesen igaza van. Miután becsapta a bejárati ajtót Krisztivel egymásra néztünk és mentünk utána. Tudtuk hova ment ,mert amikor kisebbek voltunk akkor is így elmenekült a kedvenc helyére. 
-Héé semmi baj-ölelte át Kriszti. Néha sokkal "érettebben" viselkedik mint én. Jó mondjuk nálam nem nehéz. De fura ezt bevallani. :D Én nem is mondtam ilyet, oké? :D 
-Már kb egy fél éve ez megy. Amikor telefonálunk akkor is ezt csinálják. Egyszerűen csak elegem van már ebből-törölte le a könnyeit Kata.
-Mióta megszülettem azóta ezt csinálják-vontam meg a vállam.
-Ez igaz.
-Na és milyen a suli?-váltott témát (kicsit se feltűnően) Kata.
-Elmegy. És neked milyen az új házad?
-Hát tök jól megvagyunk Erikkel- (a pasija akit nagyon nem bírok).
-Az jó. Na és mi újság veled?-nézek Krisztire.
-Megvagyok. Bár nem könnyű velük.
-Sajnálom-mondtam. Hát nem így terveztem ezt a napot ,de legalább a tesóimmal elvoltam. Apáék nem is kerestek minket pedig jól tudják hol vagyunk.
                                                            Kata (24)

                                                         Kriszti (14)

                                                                             Lara
A hosszú út után végre bementem a házba és anyu meg apu szorosan megölelt. Olyan jó volt. Bár egy kicsit még mindig haragudtam rájuk ,mert elküldtek Pécsre. (Sok a munkájuk és nem akarnak egyedül hagyni. Mondjuk nekem is suli van úgyhogy nem lettem volna egyedül ,de mindegy.) Elmentünk együtt kirándulni meg moziba és vásárolni. Tök jó volt. 

                                                                        Martin
A "bulink" abból állt ,hogy vettünk sört és lefeküdtünk a folyosó közepére (mindenki kerülgetett minket) meg belógtunk minden szobába és körülnéztünk meg nyomokat hagytunk. Amikor Viktor épp behozott valahonnan két rohadt nagy vízipisztolyt (fogalmam sincs honnan szerválta) akkor a portás megfogta a karunkat és bevezetett egy szobába. Jól leszídott minket és ebben az évben csak kísérettel mehetünk ki a szobából. Ezt csesztük.Szóval majdnem egész hétvégén ott ültünk a szobába.   

8.rész

Sziasztok! Itt a nyolcadik rész. Remélem tetszeni fog. Nyugodtan lehet komizni, én nem bánom. ;)  

10.09.
                                                                                Martin
Ma lesz egy ZH-m. Tegnap egész nap tanultam. Meg az előtt ,meg az előtt. Szóval egész héten. Mióta Viktor beköltözött azóta olyan mintha most lenne teljes a csapat. Tök őrült ,de ha Gáborral együtt van az brutál.  Szóval egyre jobban bírom Viktort. Mondjuk egy csomó csajt felhoz de az nem mindig baj. ;)

                                                                                Vivi
Bence valamiért már napok óta beszélni akar velem ,de csak most tudtunk. 
-Szia mi ez a nagyon fontos?-adtam puszit a szájára.
-Szia. Hát hol is kezdjem-sóhajtott. Oh valami nagyon rossz lehet. Akkor szokta ezt csinálni. Talán halasztania kell és nem találkozhatunk.
-Na jó, nézd. Én szeretlek. És jól megvoltunk együtt-mondta ,de ennél a pár szónál könnyes lett a szemem már tudtam ,hogy hova akar kilyukadni.
-Mi már nem azok vagyunk akik régen. Minden hülyeségen összekapunk. És és
-Igen tudom. Szerintem is. De azért barátok?
-Barátok-mosolygott rám.
-Akkor én most megyek-nem bírtam tovább. Inkább elrohantam. Most inkább nem megyek sehova pedig szívesen mennék csak félek ,hogy az lenne mint múltkor. Inkább bezárkóztam valami szertárba vagy nem tudom mi volt és sírva lecsúsztam az ajtón. Én ezt nem akartam ezt nagyon nem! Miért pont most? Az én hibám? Mit rontottam el? Ezek a hülye kérdések. 

                                                                                 Lara
Ugye most ,hogy koleszos lettem bementem a szobámba ,hogy lepakoljak csak nem volt ott senki. Keresgéltem valakit ,de nem találtam senkit. Mindenhova benyitottam. Egy nem tudom hol az ajtó mellet egy lány volt összegörnyedve.
-Jajj! Jól vagy? Hé mi a baj? 
-Se Semmi.
-Te jó ég mióta vagy itt, gyere állj fel!Vissza kísérlek a szobádba.
-Nee!
-Miért?  Mi történt? Mond el nyugodtan.
-De ismerős vagy!-nézett furán, és akkor beugrott.
- Vivi, igaz?
-Ühüm.
-Na mi történt? Nyugodtan, elmondhatod.
-Hát asszem most szakítottak velem.
-ÓÓ. Sajnálom-öleltem meg. Halványan emlékszem a barátjára.
-Hát én is-szipogott. Elég sokáig ott voltam vele beszélgettünk néha, de leginkább csak sírt. Úgy sajnáltam. Aztán egyszer csak elaludt kifárasztotta a sok sírás vagy nem tudom, de ott maradtam vele egész éjszaka. Néha felébredt aztán álomba sírta magát. Azt hitte nem látom ,de hallottam. Találtunk egy automatát és szinte mindent megvettünk belőle és azokat ettük. Kell a bodogság hormon na! Reggel arra keltünk ,hogy a Gondnok  karba tett kézzel minket nézett. 
-Ő ő elnézést mindjárt megyünk-mondtam zavartan és elkezdtem ébresztgetni Vivit. 
-Mi az?
-Mennünk kell-húztam fel a földről. Elég ramatyul nézett ki. Vissza vittem a szobájába és lefektettem aludni. Elég keveset aludt.
-Na jó most már nyugodj meg és csak aludd ki magad, jó?
-Maradj iiiiitt!-nézett boci szemekkel.
-De nekem vissza kell mennem a szobámba.
-Kérlek maradj itt elküldjük az oroszt csak maradj itt.
-De nem küldheted el csak úgy-nevettem el magam.
-De költözz ide! Cseréltek helyet! Az tök jó lenne! Lééééééégysziiii!
-Hát nem is tudom.
-Na gyere-húzott magával. Megbeszéltük ezt az egészet az orosz lánnyal meg mindenkivel és beköltöztem.
                                                                   

7.rész

 Sziasztok. Megjöttem a hetedik résszel. A részek tudom rövidek, de nem tudom hosszabbra csinálni. Bocsi. :)
10.05.

                                                                       Eszti
Megcsináltam a tesztet. És...és... ohh istenem! Nem vagyok terhes!!! Jajj, ez annyira jó. Most folytathatom a küldetésem. Vivi és Bence szétszakítása. Úgy veszem észre,hogy most már nem nagyon kellek én ide. Mert minden szaron veszekednek. Nekem csupán annyi a dolgom ,hogy amikor épp "örihari" van akkor ott legyek Bencének. Ja, az órák elmentek majd nem sokára lesz egy ZH addigra nagyon fel kell készülni mert nagyon nehéz az anyag. Most is épp összevesztek és Bence elment leinni magát. Most én is veletartok. Ki tudja mi fog történni...
-Héhé elég lesz ennyi-vettem ki a kezéből a hatodik pohár whiskyt.
-Miéé?-kérdezte. És én megcsókoltam. Ennyi pia szerintem elég ahhoz ,hogy ezt megtegyem. És visszacsókolt. És meglepően jó volt. Elfordultam és ott hagytam. Hahh ez jól esett.

                                                                            Bence
Mi a f*szt csiált ez a csaj. Mégs mit képzel magáróóól? Megcsókol azt meg emegy. Pfff. Értem jőőtt Gábor éés bevitt a szománkba. Lefeküüüüüüüüüdtem.

                                                                           Gábor
Ajj! Annyira idegesítőek már ezek. Folyton veszekednek. Szerintem jobb lenne ha hagynák egymást mert már mindenki unja ezt.  És ott van Eszti aki miatt álítólag veszekednek. Ja és már megint kinek kellett összeszednie Bencét? Nekem. Talált.  Már majdnem mindennap ezt csinálja kibírhatatlanok.  
-Figyelj haver! Szerintem hadjátok egymást. Meddig akarjátok még ezt csinálni? Mindennap az egész folyosó titeket hallgat. Esténként meg mindig én hozlak téged fel a bárból. Ja és míj meglepő mindig ott van Eszti melletted.
-Jóó először beszélj halkabban. Aztán pedig tudom igazad van és ezen már én is gondolkoztam. És beszélni fogok vele délután.  
-Oké.-álltam fel és már mentem volna ki amikor utánam szólt.
-Hé. Kösz. Mr. Szerelemdoki
-Hát aki tud az tud. Semmiség.

                                                                       Lara
Éppen mentem haza ebédelni.  Amikor Fanni megállított.
-Gyere üljünk le!
-Ó, mi történt?-kezdtem megijedni.
-Hát tudod Dávid a barátom. 
-Igen?
-Elvisz kirándulni az Alpokba! Ausztriába! Egy hónapra!-visította.
-ÚÚÚ ,de jó!-ugrándoztam vele együtt. -Hé és velem mi lesz?
-Hát vagy koleszos leszel vagy haza mész.
-Hát inkább koleszos leszek.
-Sajnálom ,hogy így alakult.
-Semmi baj, érezd jól magad.
-Köszi-ölelt meg. Elkezdtem keresni a koleszok között melyik van a legközelebb. Talán az ahol azok a srácok laknak akikkel együtt ébredtem.  Jó így hívni őket. :) A srácok akikkel együtt ébredtem.

6.rész

 
09.26.

                                                                            Vivi
Bence karjaiban ébredeztem ,nem is tudom mikor volt ilyen utoljára. Olyan jó ,hogy most minden rendben köztünk ,de ki tudja meddig fog tartani, tehát ki kell használnom. Csókokkal ébresztettem. 
-Jó reggelt-suttogtam.
-Neked is-ölelt magához. Még egy ideig ott feküdtünk és élveztük egymás társaságát. 
-Elmegyek keresek valami reggelit-csókoltam meg.
-Én addig lezuhanyozok-ment a fürdőszoba fele. Kimentem a konyhába és valami olyat láttam amit nem kellet volna. Nem tudom hány éjszakán át lesz majd rémálmom ez emiatt.
-Gábor az Isten szerelmére vegyél már fel valamit!!!-takartam el a kezemmel a szememet. Egy pillanatra kinyitottam a szemem és ott ült a kanapén meztelenül. Azért szerintem Viktor nem így értette azt ,hogy érezzük otthon magunkat. Se kép, se hang. Csukott szemmel elmentem mellette és kerestem kaját amit aztán bevittem a "szobánkba" és megettük.
-Nem kéne vissza menni?-kérdezte. Basszus ez teljesen ki ment a fejemből. Miután összepakoltunk visszamentünk a koleszba és mindenki ment a saját dolgára. Jó lett volna még csak egy kicsit ott maradni az ágyban vele és lustulni meg beszélgetni.

                                                                        Viktor
Muther haza jött egyszer ,hogy kajáljon ,de észre se vett pedig a kanapén X-box-oztam. Amúgy meg mióta elkezdődött a suli azóta nem is találkoztunk mondjuk nem mintha akarnék vele lenni... Eddig ezt leszartam magasról ,de most már elég volt.
-Nem tűnik fel ,hogy itt vagyok??
-Ja szia.
-Tudod egyáltalán ki vagyok? Csak mert alig láttok nem mintha érdekelne ,de azért mégis csak a fiatok vagyok b­*zdmeg!
-Hogy beszélsz te? A saját anyáddal, aki felnevelt?
-Felneveltél, mi? Folyton üzleti utakon vagytok, vagy mi! A szülinapjaimon se jöttetek haza csak küldtetek egy méregdrága ajándékot azt ennyi! És mindig ezt csináltátok! Ha haragudtam rátok mindig ajándékot adtatok! Nem veszitek észre ,hogy a pénzel nem lehet mindent megoldani?? 
-Amíg mi tartunk el addig ne merj így beszélni velem!
-Tudod mit? Már nem leszek a terhetekre inkább leszek csöves mint ,hogy veletek éljek!-ordítottam és összepakoltam a cuccaim aztán becsaptam magam után az ajtót és elmenetem. Nem tudom ,hogy mi lesz ,de amit mondtam azt komolyan gondoltam. Talán leszek csöves nekem tök8. Most már nem érdekelnek. Egész jó haverok lettünk Gáborral úgyhogy felhívtam.
-Csá. Van kedved bulizni?-modtam.
-Csá. Hát. Ő. Persze menjünk. 
-Találkozzunk a nálatok egy 10 perc múlva-tettem le. Muszáj valahogy kiereszteni a gőzt. 
-Csá. Mizu miért hívtál el ilyen hitelen?
-Nem bulizhatunk csak úgy csütörtök este?
-Hát ,de persze csak olyan fura vagy. Minden rendbe?
-Nem igazán. Tudsz egy kecót? Olcsón vagy esetleg ingyen?
-Hát nem. De! A szobánkba ugye van egy üres ágy  szerintem bevennének.
-Oh tényleg? Kösz!! Tényleg-pacsiztunk le egymással. A buli jó volt bár ha többen lettünk volna biztos jobb lett volna. Leittuk magunkat és röhögtünk felszedtünk 2 csajt és "használtuk a mosdót" :D. Aztán "haza" mentünk. Gábor előre ment megbeszélni ezt az egészet mindenkivel. A papírokat majd holnap elrendezzünk ,de ma már alhatok bent. Elég késő volt úgyhogy a többiek lefeküdtek én meg próbáltam megszokni a helyem. Biztos jobb lesz mint ott.

                                                                         Eszti
Ahogy vissza emlékszem a Bencével való jelenetemre elpirulok. Pedig én nem szoktam ilyet.

-Olyan jól áll az ilyen fajta sapka-simítottam meg a vállát.
-Ő... kösz-mondta én meg levettem a sapkáját és felhúztam a fejemre.
-Na jól áll?
-Hát ja.
-Jajj köszi! Iszunk valamit?
-Aha persze-mentünk el a bár felé. És akkor egy csávó megfogta a seggem.
-Paraszt!-csaptam pofán.
-Mi a baj cica?-próbált megcsókolni ,de a kezével ügyesen lefogott így nem tudtam szabadulni.
-Hé vedd le róla a kezed!-állt meg mellettem Bence.
-Mert? Különben mi lesz?-húzta ki magát a szorítóm.
-Ez lesz-ütötte orrba mire az elterült a földön.
-Azta. Köszi-öleltem meg.
-Nincs mit-ölelt vissza ,de aztán le is fejtette a kezeim magáról.

5.rész

    Sziasztok!    Megjöttem az ötödik résszel. Remélem tetszeni fog. :) És komiznátok azt megköszönném.


                                                                  
     09.25.
                                                                            Vivi
-Nem igaz ,hogy ennyire nem bízol bennem! Már féléve együtt vagyunk és ennyi miatt féltékeny leszel! Istenem Vivi fogd már fel ,hogy csak beszélgettünk!-ordította.
-Én benned bízok, csak benne nem! Nem veszed észre ,hogy miket csinál?! Hogy néz utánad?! Mond te ezeket nem látod? ÁÁ csak a Vivike beképzeli magának ezeket! Persze a kis Esztike meg ártatlan igaz?!-vágtam vissza rögtön.
-Hát nagyon nem úgy néz ki ,hogy bízol bennem-mondta teljesen hidegen és becsapta maga után az ajtót. Lehuppantam az ágyára és csak hagytam ,hogy potyogjanak a könnyeim. Én annyira szeretem és nem akarom elveszíteni. Ez akkora bűn? Kinyitódott az ajtó. Abba reménykedtem ,hogy visszajött és megöleljük egymást és minden rendbe lesz. De nem. Martin jött be.
-Szia mizu?-már megszokták ,hogy itt vagyok. 
-S Semmi-hüppögtem.
-Hé mi a baj?-guggolt le elém. Semmi más nem kell most csak egy ölelés ezért át öleltem. Nem tudom meddig lehettünk úgy de épp elég volt ahhoz ,hogy megnyugodjak egy kicsit. Elengedtem és kimentem. Bedugtam a fülesem és elmentem futni. Nem érdekelt ,hogy farmerba és ingbe vagyok csak kiakartam futni a világból.  

Amikor úgy gondoltam ,hogy elfáradtam és vissza kéne menni vissza fordultam. Igen ám csak fogalmam sincs hol vagyok. 

                                                                             Bence
Elmentem sétálni mert ezt át kellet gondolnom. Sokat gondolkoztam rajta ,de arra jutottam ,hogy nem értem Vivit. Most már nincs olyan nap amikor nem vesznénk össze ,de tényleg. Bementem a szobámba és lefeküdtem az ágyra. Már épp aludtam volna amikor benyitott Eszti és belenyomta a kezembe Vivi telefonját.
-Mi van?!-kérdeztem flegmán. Végülis az ő hibája minden.
-Folyton hívják a szülei és nem tok vele mit kezdeni.
-És mit csináljak vele én?
-Hát a te barátnőd. Amúgy lassan bezárják az ajtókat és ő nem hiszem ,hogy itt van.
-Mért akkor hol van?  
-Mit tom én a te barátnőd. Amúgy összevesztetek?
-Semmi közöd hozzá. De mégis hol lehet? Nincs nála telefon akkor nem mehetett messze.
-Na mi történt?
-Áá csak féltékeny.
-Áh értem-húzta gúnyos mosolyra a száját.
-Mindegy inkább keressük meg!-mondtam és elindultam lefelé. Szerintem elment futni ilyenkor mindig ezt csinálja. De ideje lenne vissza jönni. Közbe találkoztam Gáborral. 
-Sziasztok ti merre?-kérdezte.
-Keressük Vivit.
-Ú jöhetek?
-Felőlem.
-Mit csinálsz?-kérdeztem mert éppen tárcsázott.
-Hívom Viktort ő mégiscsak itt lakik.
-Honnan van meg a telefonszáma? Csak egyszer találkoztatok.
-Viccelsz még egy ilyen jó fej sráccal nem találkoztam.
-Aha-mondtam. Elindultunk, a portás előtt szöktünk ki. Az ajtó előtt pedig ott várt Viktor. Elmentünk mindenfelé. Bejártuk az egész környéket. Már éjfél körül lehetett ,de még mindig sehol.Kezdtem tényleg rohadtul megijedni ,hogy hol van. Hajnali háromkor találkoztunk Martinnal(?)és az oldalán ott volt Vivi. Ohh basszus hál Istennek.
-Basszus Vivi!-öleltem meg.-Többet ilyet ne merj csinálni. Van fogalmad róla ,hogy mióta keresünk? Mindenki tökre beszart!-fogtam kezem közé az arcát.
-Ne haragudj!-csókolt meg.
-Jó oké ,hogy meg van Vivi hip hip hurrá ,de hol fogunk aludni?-kérdezte Gábor és kezdtünk gondolkozni,hogy most mi lesz.
-Feljöhetnétek hozzánk-mondta Viktor.
-Nem gond?-kérdezte Vivi.
-Nem, a family úgy sincs otthon.
-Kösz. Tényleg-ütögettem meg a vállát. Ez oké. Felmentünk az emeletre és egy rohadt nagy kecóba mentünk be. 
-Azt a k*rva!-mondta Gábor.
-Érezzétek otthon magatokat-feküdt le az ágyába Viktor. Ezt sajnos nem használtuk ki annyira mert mindenki nagyon fáradt volt.

4.rész

Sziasztok! Tudom ezt a kis beszédet az első részhez kellett volna ,de most már mindegy. :D  Szóval ez az első blogom úgyhogy bocsi a helyesírási hibákért és ha a történet nem túl jó. Már régóta írom ezt a történetet ,de most döntöttem úgy ,hogy ki is teszem. Aki olvassa vagy olvasta az légyszi írja le a véleményét. Örülnék neki. :) Ja és a kis történetemről annyit ,hogy még nem lendült be. Már nem kell sokat várni és ígérem nem lesz ilyen uncsi. :D
      Emily

  4. rész
     09.10.

                                                                              Eszti
Az órák elteltek. Bencéhez próbáltam közelebb kerülni ,de nem mindig sikerült ,ha sikerült akkor meg a kis "barátnője" féltékenykedett úgyhogy jó párszor összevesztek miattam ,de sajna mindig ki békültek. Mivel szobatársak vagyunk az ellenfelemmel ezért csak minimálisan ,de kommunikálunk. Oh milyen szépen fejeztem ki magam. Viszont most a legnagyobb gondom nem Bence hanem az ,hogy már egy hete késik és nem emlékszem ,hogy Gáborral védekeztünk-e. Nagyon ideges vagyok ezért és nem tudom mit tegyek. Gábornak nem akarok szólni mert a szülei folyton veszekednek és lehet ,hogy elválnak. Meg kell csinálnom a tesztet mert én nem birok így élni.

                                                                        Bence
Vivivel mostanába folyton veszekedünk és igazából nem tudom ,hogy miért. Mindenen felkapja a vizet és folyton féltékenykedik ,de nincs rá oka. Esztivel csak ugyanolyan órákra járunk és néha beszélgetünk ennyi. Már kezd Vivi betegesen féltékeny lenni. Pedig én szeretem.

                                                                          Vivi
Bence folyton a kis Esztikével van. Fúúú! Megtudnám ölni azt a csajt. Komoly már gondolkoztam rajta. És a legrosszabb ,hogy mindig miatta veszekszünk. Talán Bence már nem engem szeret??

                                                                      Gábor
-Szia anya-mondtam a telefonba.
-Szia kicsim milyen a kollégium milyen a suli mondj már valamit.
-Hát egész jó. És veled mi a helyzet?
-Velem semmi különös. Jól meg vagy ott?
-Igen persze-mondtam és hallottam egy ajtó csapódást. Hallottam ,hogy anyáék megint veszekednek. Nem tudom miért nem lehetett megvárni míg leteszem. Mindegy már megszoktam igazából ide is csak azért jöttem mert nem akartam hallgatni őket. Inkább  letettem.

                                                                      Viktor
A napok lassan ,de eltelnek. Sokat kell tanulni. Kellet nekem a bölcsész karra mennem. Muther folyton azzal nyaggat ,hogy megakarja ismerni a barátnőm. Erre csak az a válaszom ,hogy "én is". De ezen kívül nem érdekli semmi ami velem kapcsolatos. Amúgy meg nem kell nekem barátnő. Minek ,hogy folyton megmondja mit tegyek? A lóf*szt. Nekem jó így ,hogy mindig mással alszok. 

                                                                      Lara
Tanulok 1000-rel. Amúgy meg nem történt semmi érdekes. Anyáék folyton hívogatnak mert szeretnék tudni mi van velem és a múltkori "kis" bulizásom miatt is eléggé lecsesztek. Köszi Fanni. Tényleg.

                                                                    Martin
Hát nem volt sok történés. Csupán annyi ,hogy a minap összefutottam Viktorral és ahogy futott nekem jött én elb*szódtam és megzúzódott a lábam. Aztán most minden hova bicegek. Tök jó tényleg. Khm rohadj meg Viktor!! Ja és a legjobb ,hogy utána még futott tovább. Most épp a szobában vagyunk ,mert esik az eső. Gábor kitalálta ,hogy versenyezzek Bence ellen. A tét pedig az ,hogy ki lesz a jobb haverja. 
-Gábor-dörzsöltem a homlokom.-Hányszor mondjam ,hogy én nem akarok versenyezni főleg nem a te barátságodért.
-Ez bunkó volt-fordult be.
-Na! Én ezzel azt akarom mondani ,hogy vagy egy hete ismerjük egymást és nem fogok versenyezni azért ,hogy egy hét után az én öribarim legyél.
-Bunkó! Nem kell a te barátságod ott van nekem Bence!-lépett ki az ajtón. Na ,de jó most rám haragszik.-Amúgy tudom ,hogy félsz Bencétől ,hogy lever és ,hogy  elveszíthetsz-kiáltott. Na ez a mondat miatt gondoltam meg magam. Persze nem az miatt ,hogy elveszíthetem Gábort. Én NEM félek Bencétől. 
-Gábor! Mi az első próba?-rajzoltam idézőjelet.
-Hmm. Megijedtél? Tudtamén. Túl drága vagyok nejed!
-Ne röhögtess!
-Szóóóvaal legyen az első feladat ,hoooogy. Keresd meg Bencét és gyertek az udvarra-mondta. Ez nem tűnik túl nehéznek. Miután megtaláltam ellenfelem kimentünk a csata helyére.
-Ohh ez gyors volt! Szóval az első feladat ,hogy jussatok át ezen az akadálypályán-mutatott mögé. Mi a szar?! 
-Ezt meg honnan a szarból szerezted?
-Az titok hihi-röhögte el magát. Jó ,de mégis honnan szerzett katonai kiképzős "akadálypályát". Ez hülye. 
-Most katonák leszünk, vagy mi?-nézetünk furán Gáborra.
-Hát az meglehet. De most csináljátok a dolgotokat. Bence kezdi időre lemérem ,hogy mennyi idő alatt csinálja meg aztán csere.
-ŐŐŐ jó ötlet ez Gábor?-kérdezte Bence.
-Nyuszi vagy?-néztem rá gonoszul.
-Én nem Gábor vagyok mostantól hanem mester. Mond utánam! Megcsinálom Mester! Képes vagyok rá!-kezdett okoskodni. Jó ég! Elismételtük mind a ketten és kezdődhetett a verseny.

3.rész

                                                                                       
        09.03.

                                                                           Gábor
-Aaaaaa a fejem!
-Cssssssssssssss!-ütött meg a mellettem fekvő lány. Akkor gondolom jó volt az este. :D Felültem és rájöttem ,hogy nem csak mi vagyunk a szobába. Egy egy személyes ágyon feküdtünk mi. Nem teljesen felöltözve. A másikon egy csaj és félig az ágyon egy csávó. Asszem ez a szobatársam.  A harmadik ágyon egy teljesen ismeretlen csaj aki szintén félig lelógott. Jesszus ,hogy lehet így aludni?? A földön meg két csávó az egyik az a Martin gyerek a másikat nem tom. A nem tom csávónak a fejére volt rajzolva egy elcseszett zombi (vagy mi akar az lenni) meg egy virág(?). 
-Mi a f*sz van itt?-ült fel mellettem lévő lány. De bájos.
-Mi?-mutogatott kettőnk között.
-Ja asszem. Hol vagyunk Evelin?
-Ki az az Evelin???
-Hát te. Ennyire kiütöttelek ,hogy nem emlékszel a saját nevedre? Ütős ez a cucc.
-Hülye gyerek az én nevem Eszti! Ennyire pofátlan vagy ,hogy nem emlékszel a nevemre?
-Kuuuuusssssssss!!!!!!!-ordította a nem tom csávó.
-Hát te meg ki a p*csöm vagy?
-Héhé nyugi haver. Nem tom hol vagyok. Hagyjál!
-Maradjatok már kussba!-mondta Martin.
-Mi a szarért kell ordibálni?-kelt fel egy ismeretlen csaj.
-Emberek hol vagyunk?-kérdezte nem tom.
-De tényleg hol vagyunk? Nem tom-nak igaza van.
-Mi??-kérdezte egyszerre mindenki. Ja ,hogy ezt hangosan mondtam? Upsz.
-S Semmi.
-A mi szobánkba-mondta Eszti.
-Én nem veled lakok-világosítottam fel. Nem igaz ,hogy nem tűnt fel neki. Nők.
-Fúú. Te ,hogy lehetsz ennyire sötét? Nem tűnt fel ,hogy a lányok és a fiuk külön vannak? Ez a MI szobánk.-mutatott a másik ágyon lévő lányra. Jaaaa. :D
-Jó oké. Nem kell leharapni a fejemet.
-Légyszi maradjatok csendbe aludni akarok-kelt fel Bence is. 
-Hány óra?
-Nézd meg te okos ott van melletted a telefonod-mondta Eszti.
-Húúú! Valaki rossz lábbal kelt fel?-kérdezte nem tom.
-K*pd be. Amúgy meg te ki vagy?
-Hagyjál nem tudom ki vagyok és azt se, hogy kerültem ide.
-De ide jársz egyáltalán?-kérdeztem.
-Ja. Csak otthonról járok be.
-Pécsi vagy?-kérdezte Martin.
-Ja. Asszem-mondta. De ,hogy lehet ezt nem tudni?? 
-ÚÚ majd megmutatod a várost?
-Ja.
-Na megmondod végre ,hogy hívnak?-kérdezte Eszti a nem tom gyereket.
-Viktor.
-És titeket? Ne csak engem lehessen lenyomozni.
-Eszti.
-Gábor.
-Bence.
-Vivi.
-Martin-mutatkoztunk be sorba.
-És ő ki?-bökött az ágyon fekvő lányra.
-Nem tudjuk.
-A neve asszem Lara. De nem biztos-mondta Martin. Próbáltuk ébresztgetni mert ideje volt mindenkinek vissza menni a helyére hisz már 12:41 az idő.
-Mit csináljunk vele? Nem hagyhatjuk itt mert bármikor vissza jöhet az ijesztő orosz szobatársunk-mondta Vivi.
-Vigyük el hozzánk ott még van egy szabad ágy. Nem?
-De-mondta Bence.
-Akkor vigyük. Merre?-kérdezte Viktor és felkapta a lányt. Átvitte a mi szobánkba és bezártuk ,hogy azért hagyják békén. Elmentünk reggelizni. Szerencsére ma nem lesznek órák.

                                                                Lara
Felébredtem és nem tudtam hol vagyok. Ez borzasztó érzés. Körül néztem mindenhol, fius cuccok. Kiakartam menni csak az ajtó nem volt nyitva. Na nee! Nagyon fájt a fejem. Nem volt nálam se telefon se semmi. A táskámat nem tudom ,hogy hol hagytam ,de remélem megvan. VÁRTAM ,VÁRTAM ,ÉS VÁRTAM amikor végre nyílt az ajtó és szembe találtam magam 5 emberrel. Egy lány oda jött hozzám és megnyugtatóan megfogta a kezem.
-Nyugi! Tegnap este rendesen kiütötted magad és reggel a mi szobánkban találtunk ,de ott nem maradhattál ezért Viktor áthozott ide.
-Hogy hívnak?-kérdezte az ajtóból egy srác.
-Nagy Lara. És ki az a Viktor?
-Nemrég találkoztunk vele. Én Gábor vagyok.
-Vivi.
-Bence.
-Eszti.
-Martin
-Na köszi mindent Viktornak is ,de én most megyek sziasztok.
-Ja! Itt a táskád. Szia-mondta Vivi.
-Melyik koleszba vagy?-kérdezte azt hiszem Gábor. 
-Én nem koleszos vagyok a nagynénimnél lakok-mondtam és ki mentem. Hát ez az este se volt semmi. SOHA ismétlem SOHA nem fog megtörténni ilyen.

2.rész

 
    09.02.
                                         
                                                                                Eszti
Felhúztam egy elég rövid, szűk, fekete ruhát. Füstösre kihúztam a szemem. A hajamat szabadon hagytam. És elindultam az udvarra amikor megláttam Bencét. Ma nem egyedül leszek az már biztos. ;) Oda mentem hozzá és elkezdtünk csevegni.
-Szia Sapis fiú.
-Helo furán méregető lány.
-Hehehehehehehe
-Na kiderült ,hogy miért vagyok annyira ismerős?
-Hm. Nem. Nem tudom.
-Talán általánosba együtt jártunk egy kicsit  mert elég sok iskolába jártam.
-ŐŐ. Úristen tényleg! Akkor onnan ismerős a Sapis fiú-ugrottam a nyakába mert már emlékszem ,hogy egy fél évet járt hozzánk hetedikben. De mindenki bírta. Kicsit gondolkozott majd vissza ölelt. 
-Kit ölelgetsz-állt elöttem karba tett kézzel egy lány.
-Vivi ő itt Eszti együtt játunk általánosba félévet. Eszti ő itt a barátnőm Vivi-karolta át a vállát. Na ez volt az a pont amikor lőttek az estémnek.
-Na jó én megyek nem akarok zavarni sziasztok-mentem el mert ott smároltak elöttem. Leültem egy padra és vettem egy pohár vodkát. Miközben iszogattam leült mellém egy srác.
-Szia. Így ünnepeled az első napot?
-Helo. Bocs de nincs kedvem beszélgetni. Igen szingli vagyok ,de nem kell pasi.
-Oké oké nyugi kislány. Csak kérdeztem.
-Jó bocsi csak miért van az ,hogy az összes jó pasinak van barátnőja?
-Héééééééé én szabad vagyok-mondta mire felnevettem.
-Amúgy Gábor.
-Amúgy Eszter.
-Szólíthatlak Esztinek?
-Persze.
-Kérsz?-vett elő egy füves cigit.
-Aha-bólogattam hevesen. Nem szoktam ilyeneket csinálni csak bulikban ,hogy jó érezzem magam. Ennyi jár.

                                                                        Viktor
Az egyetlen jó dolog itt. A bulik. Azokat szeretem. A familyt nem érdeklem, úgyhogy gondoltam itt leszek egész éjjel. Nagyban buliztam, mikor elmentem inni és egy lányt véletlen le öntöttem sörrel. Opsz.
-Héé! Ez új-kiáltotta utánam, mert már mentem volna el, amikor nem tudom miért, de megfordultam. Hmmm...
-Bocs, nem akartam. Ha gondolod, segítek lemosni-húztam pimasz vigyorra a szám.
-ÁÁ nem kell kösz-ment el a mosdók felé. Utána rohantam, mert hát mégiscsak én voltam. 
-Mondtam ,hogy nem kell segíteni-próbálta le mosni de nem sikerült neki. Megfogtam egy WC papírt és bevizeztem. Azzal próbáltam lemosni.
-Na jó most már tényleg hagyd abba. Kezd ez az egész helyzet furcsa lenni.
-De segítek mert én öntöttelek le!
-Húúúú! Ez nem fog kijönni csak hagyj békén!-és kirohant. Hát jó ha elment akkor elment majd lesz másik. Nem érdekel én tényleg csak segíteni akartam. Na jó nem biztos. :P Inkább visszamentem bulizni.

                                                                            Vivi 
Ajj! Bencével már megint összevesztünk, mert szerinte felfújom ezt az egész "Esztis" ügyet. És ha ez nem lenne elég, még le is öntöttek. Az a csávó meg nem hagyott békén. Egész estémet azzal töltöttem ,hogy Bencét keretem. MEG LETT!!! 
-Figyelj beszéljük már meg ezt. Sajnálom, felkaptam a vizet ,de tudod ,hogy szeretlek.
-Jó hagyjuk-csókolt meg. Hálisten. Járkáltunk együtt egy darabig. Aztán hajnali hatkor úgy döntöttünk, elmegyünk aludni.

                                                                         Lara
A buli egész jó volt, csak nem tudtam mit csináljak, mert nem ismertem senkit. De végül egy sráccal beszélgettem, meg iszogattunk. Még sose ittam többet egy-két pohár bornál. De most nem is figyeltem ,hogy mit és mennyit iszok. Csak beszélgettünk és nevetgéltünk. Aztán nem emlékszem a többire. 

1.rész

       09.02

                                                Viktor
Igazából nem tom ,hogy mit keresek itt, csak a fatherék kiraktak ,hogy okosodjak ,mert szerintük elég hülye vagyok. Így hát itt vagyok. De jó. Semmi kedvem hozzá. Mindegy legalább remélem jó csajok lesznek, azt nekem ennyi elég. Amikor kiszálltam a taxiból (mert mutherék még ki se voltak képesek hozni ,mert fontos értekezletük van vagy tudja a f*szom) akkor megláttam a hatalmas épületet. Asszem az első órám 12:30-kor kezdődik úgyhogy mindjárt megkeresem a termet. Már éppen nyitottam ki az ajtót amikor valaki belém rohant. Egész jó nő. Elhorkantottam egy bocsot aztán mentem tovább. Még ehhez sincs most kedvem ,mi van velem?? Nagy nehezen megtaláltam a termet és beültem. Nem nagyon érdekelt ez az ismerkedős duma úgyhogy bedugtam a fülesem és becsuktam a szemem.

                                              ~*~*~
Arra ébredtem ,hogy mindenki engem néz és a tanár ordít velem. 
-Hogyha már az első napon ezt csinálja minek jött egyetemre!? Vasutas diploma nélkül is lehet!-ezen persze mindenki elkezdett röhögni. Hát szerintem k*rvára nem volt vicces. Kiküldtek. Rohadt jó ,pont mint a gimiben. Így hát a terem elött ácsorogtam még jó ideig ,mert a tetves portás nem engedett ki. Ahogy ott álltam megláttam egy lányt és odamentem hozzá.
-Neked nem bent kéne lenned?-kérdeztem.
-Hm? Ja nem én nem ide jelentkeztem  csak nem találom a koleszomat és megakartam kérdezni valakit ,de nincs itt senki.
-Hát nem tudok segíteni ,de ennek az órának mindjárt vége és akkor megkérdezheted-mutattam az ajtóra.
-Oké. Köszi.
-Viktor-nyújtottam a kezem.
-Vivi. És neked nem bent kéne lenned?
-De csak untam az órát és kijöttem.
-Öhm oké.
-Na és honnan jöttél?
-Ő Budapestről.
-És hol van ez az Ő Budapest?-néztem rá a csajozó fejemmel mire elkezdett nevetni.-Jó értem. Szóval Budapest. Az jó hely.
-Aha. És te?
-Én pécsi vagyok. Majd ha gondolod bemutatom a várost-kacsintottam rá.
-Öhm. Majd akkor lehet ,hogy szólok-mondta furán és pont akkor nyitották ki az ajtót mikor már majdnem meg volt. 
-Hát akkor szia-intett.
-Helo-mondtam és gondoltam haza megyek kajálni a következő óra (vagy mi) délután 4-kor lesz. Tehát elmegyek felderítem a terepet azt haza megyek és onnan meg gyúrni.


                              Bence
Elég furcsa Pécs ilyen nagy város után ,de azért megszokom hamar. Ahogy beléptem rögtön felmentem a lépcsőn be a terembe. Beültem az egyik padba. Már kezdődött az óra mikor bejött egy lány és lehuppant mellém. Az óra elment. Amikor mentünk ki az a lány aki mellettem ült odajött hozzám és bámulni kezdett.
-Mi van?-vetettem oda durván. De ez elég idegesítő tud lenni.
-Csak olyan ismerős vagy nekem.
-Biztos.
-Amúgy én Eszter vagyok ,de szólíts csak Esztinek.
-Bence.
-Na szia én megyek vissza-intett és már ott sem volt. Ez érdekes volt. Éppen csörgött a telefonom. 
-Szia. Megvan. Gyere a Boszorkány utcába. Ott várlak. Szeretlek.
-Oké szia-tettem le. Odamentem hozzá és együtt bementünk.


                                                                        Lara
A gólyatábor már megvolt ,de nem igazán ismertem meg senkit. A bál meg ma lesz. Éppen pakoltam le a nagynénimnél ,mert ő szerencsére itt lakik és nem kell kollégiumba mennem. Az első órám este felé lesz úgyhogy a nagynénim Fanni bemutatja a várost. Fanni 25 éves tehát jól kijövünk egymással.


                                                                       Martin
Reggel megvolt az első órám úgyhogy a koleszba pakoltam le. Ha jól látom hármasával vannak a szobák. Amint beértem a szobámba már ott volt egy gyerek. 
-Csá. Martin.
-Bence.

Ennyi elég is volt a csevejből. Nyílt az ajtó és egy szép lány jött be. Nem tudtam megszólalni csak álltam és néztem. Mit keres Ő itt? És akkor megcsókolta Bencét. Gondolhattam volna.


                                                                         Gábor
Ma nem lesz órám hahahaha! De holnap igen :,( . A koleszom lépcsőjén mentem fel és kerestem a szobámat. Benyitottam az ajtón és még két ember volt ott. 
-Martin.
-Bence.

-Gábor-intettem mind a kettőnek. És elkezdtem készülődni a gólyára mert kb 2 óra és kezdődik.