4.rész

Sziasztok! Tudom ezt a kis beszédet az első részhez kellett volna ,de most már mindegy. :D  Szóval ez az első blogom úgyhogy bocsi a helyesírási hibákért és ha a történet nem túl jó. Már régóta írom ezt a történetet ,de most döntöttem úgy ,hogy ki is teszem. Aki olvassa vagy olvasta az légyszi írja le a véleményét. Örülnék neki. :) Ja és a kis történetemről annyit ,hogy még nem lendült be. Már nem kell sokat várni és ígérem nem lesz ilyen uncsi. :D
      Emily

  4. rész
     09.10.

                                                                              Eszti
Az órák elteltek. Bencéhez próbáltam közelebb kerülni ,de nem mindig sikerült ,ha sikerült akkor meg a kis "barátnője" féltékenykedett úgyhogy jó párszor összevesztek miattam ,de sajna mindig ki békültek. Mivel szobatársak vagyunk az ellenfelemmel ezért csak minimálisan ,de kommunikálunk. Oh milyen szépen fejeztem ki magam. Viszont most a legnagyobb gondom nem Bence hanem az ,hogy már egy hete késik és nem emlékszem ,hogy Gáborral védekeztünk-e. Nagyon ideges vagyok ezért és nem tudom mit tegyek. Gábornak nem akarok szólni mert a szülei folyton veszekednek és lehet ,hogy elválnak. Meg kell csinálnom a tesztet mert én nem birok így élni.

                                                                        Bence
Vivivel mostanába folyton veszekedünk és igazából nem tudom ,hogy miért. Mindenen felkapja a vizet és folyton féltékenykedik ,de nincs rá oka. Esztivel csak ugyanolyan órákra járunk és néha beszélgetünk ennyi. Már kezd Vivi betegesen féltékeny lenni. Pedig én szeretem.

                                                                          Vivi
Bence folyton a kis Esztikével van. Fúúú! Megtudnám ölni azt a csajt. Komoly már gondolkoztam rajta. És a legrosszabb ,hogy mindig miatta veszekszünk. Talán Bence már nem engem szeret??

                                                                      Gábor
-Szia anya-mondtam a telefonba.
-Szia kicsim milyen a kollégium milyen a suli mondj már valamit.
-Hát egész jó. És veled mi a helyzet?
-Velem semmi különös. Jól meg vagy ott?
-Igen persze-mondtam és hallottam egy ajtó csapódást. Hallottam ,hogy anyáék megint veszekednek. Nem tudom miért nem lehetett megvárni míg leteszem. Mindegy már megszoktam igazából ide is csak azért jöttem mert nem akartam hallgatni őket. Inkább  letettem.

                                                                      Viktor
A napok lassan ,de eltelnek. Sokat kell tanulni. Kellet nekem a bölcsész karra mennem. Muther folyton azzal nyaggat ,hogy megakarja ismerni a barátnőm. Erre csak az a válaszom ,hogy "én is". De ezen kívül nem érdekli semmi ami velem kapcsolatos. Amúgy meg nem kell nekem barátnő. Minek ,hogy folyton megmondja mit tegyek? A lóf*szt. Nekem jó így ,hogy mindig mással alszok. 

                                                                      Lara
Tanulok 1000-rel. Amúgy meg nem történt semmi érdekes. Anyáék folyton hívogatnak mert szeretnék tudni mi van velem és a múltkori "kis" bulizásom miatt is eléggé lecsesztek. Köszi Fanni. Tényleg.

                                                                    Martin
Hát nem volt sok történés. Csupán annyi ,hogy a minap összefutottam Viktorral és ahogy futott nekem jött én elb*szódtam és megzúzódott a lábam. Aztán most minden hova bicegek. Tök jó tényleg. Khm rohadj meg Viktor!! Ja és a legjobb ,hogy utána még futott tovább. Most épp a szobában vagyunk ,mert esik az eső. Gábor kitalálta ,hogy versenyezzek Bence ellen. A tét pedig az ,hogy ki lesz a jobb haverja. 
-Gábor-dörzsöltem a homlokom.-Hányszor mondjam ,hogy én nem akarok versenyezni főleg nem a te barátságodért.
-Ez bunkó volt-fordult be.
-Na! Én ezzel azt akarom mondani ,hogy vagy egy hete ismerjük egymást és nem fogok versenyezni azért ,hogy egy hét után az én öribarim legyél.
-Bunkó! Nem kell a te barátságod ott van nekem Bence!-lépett ki az ajtón. Na ,de jó most rám haragszik.-Amúgy tudom ,hogy félsz Bencétől ,hogy lever és ,hogy  elveszíthetsz-kiáltott. Na ez a mondat miatt gondoltam meg magam. Persze nem az miatt ,hogy elveszíthetem Gábort. Én NEM félek Bencétől. 
-Gábor! Mi az első próba?-rajzoltam idézőjelet.
-Hmm. Megijedtél? Tudtamén. Túl drága vagyok nejed!
-Ne röhögtess!
-Szóóóvaal legyen az első feladat ,hoooogy. Keresd meg Bencét és gyertek az udvarra-mondta. Ez nem tűnik túl nehéznek. Miután megtaláltam ellenfelem kimentünk a csata helyére.
-Ohh ez gyors volt! Szóval az első feladat ,hogy jussatok át ezen az akadálypályán-mutatott mögé. Mi a szar?! 
-Ezt meg honnan a szarból szerezted?
-Az titok hihi-röhögte el magát. Jó ,de mégis honnan szerzett katonai kiképzős "akadálypályát". Ez hülye. 
-Most katonák leszünk, vagy mi?-nézetünk furán Gáborra.
-Hát az meglehet. De most csináljátok a dolgotokat. Bence kezdi időre lemérem ,hogy mennyi idő alatt csinálja meg aztán csere.
-ŐŐŐ jó ötlet ez Gábor?-kérdezte Bence.
-Nyuszi vagy?-néztem rá gonoszul.
-Én nem Gábor vagyok mostantól hanem mester. Mond utánam! Megcsinálom Mester! Képes vagyok rá!-kezdett okoskodni. Jó ég! Elismételtük mind a ketten és kezdődhetett a verseny.