5.rész

    Sziasztok!    Megjöttem az ötödik résszel. Remélem tetszeni fog. :) És komiznátok azt megköszönném.


                                                                  
     09.25.
                                                                            Vivi
-Nem igaz ,hogy ennyire nem bízol bennem! Már féléve együtt vagyunk és ennyi miatt féltékeny leszel! Istenem Vivi fogd már fel ,hogy csak beszélgettünk!-ordította.
-Én benned bízok, csak benne nem! Nem veszed észre ,hogy miket csinál?! Hogy néz utánad?! Mond te ezeket nem látod? ÁÁ csak a Vivike beképzeli magának ezeket! Persze a kis Esztike meg ártatlan igaz?!-vágtam vissza rögtön.
-Hát nagyon nem úgy néz ki ,hogy bízol bennem-mondta teljesen hidegen és becsapta maga után az ajtót. Lehuppantam az ágyára és csak hagytam ,hogy potyogjanak a könnyeim. Én annyira szeretem és nem akarom elveszíteni. Ez akkora bűn? Kinyitódott az ajtó. Abba reménykedtem ,hogy visszajött és megöleljük egymást és minden rendbe lesz. De nem. Martin jött be.
-Szia mizu?-már megszokták ,hogy itt vagyok. 
-S Semmi-hüppögtem.
-Hé mi a baj?-guggolt le elém. Semmi más nem kell most csak egy ölelés ezért át öleltem. Nem tudom meddig lehettünk úgy de épp elég volt ahhoz ,hogy megnyugodjak egy kicsit. Elengedtem és kimentem. Bedugtam a fülesem és elmentem futni. Nem érdekelt ,hogy farmerba és ingbe vagyok csak kiakartam futni a világból.  

Amikor úgy gondoltam ,hogy elfáradtam és vissza kéne menni vissza fordultam. Igen ám csak fogalmam sincs hol vagyok. 

                                                                             Bence
Elmentem sétálni mert ezt át kellet gondolnom. Sokat gondolkoztam rajta ,de arra jutottam ,hogy nem értem Vivit. Most már nincs olyan nap amikor nem vesznénk össze ,de tényleg. Bementem a szobámba és lefeküdtem az ágyra. Már épp aludtam volna amikor benyitott Eszti és belenyomta a kezembe Vivi telefonját.
-Mi van?!-kérdeztem flegmán. Végülis az ő hibája minden.
-Folyton hívják a szülei és nem tok vele mit kezdeni.
-És mit csináljak vele én?
-Hát a te barátnőd. Amúgy lassan bezárják az ajtókat és ő nem hiszem ,hogy itt van.
-Mért akkor hol van?  
-Mit tom én a te barátnőd. Amúgy összevesztetek?
-Semmi közöd hozzá. De mégis hol lehet? Nincs nála telefon akkor nem mehetett messze.
-Na mi történt?
-Áá csak féltékeny.
-Áh értem-húzta gúnyos mosolyra a száját.
-Mindegy inkább keressük meg!-mondtam és elindultam lefelé. Szerintem elment futni ilyenkor mindig ezt csinálja. De ideje lenne vissza jönni. Közbe találkoztam Gáborral. 
-Sziasztok ti merre?-kérdezte.
-Keressük Vivit.
-Ú jöhetek?
-Felőlem.
-Mit csinálsz?-kérdeztem mert éppen tárcsázott.
-Hívom Viktort ő mégiscsak itt lakik.
-Honnan van meg a telefonszáma? Csak egyszer találkoztatok.
-Viccelsz még egy ilyen jó fej sráccal nem találkoztam.
-Aha-mondtam. Elindultunk, a portás előtt szöktünk ki. Az ajtó előtt pedig ott várt Viktor. Elmentünk mindenfelé. Bejártuk az egész környéket. Már éjfél körül lehetett ,de még mindig sehol.Kezdtem tényleg rohadtul megijedni ,hogy hol van. Hajnali háromkor találkoztunk Martinnal(?)és az oldalán ott volt Vivi. Ohh basszus hál Istennek.
-Basszus Vivi!-öleltem meg.-Többet ilyet ne merj csinálni. Van fogalmad róla ,hogy mióta keresünk? Mindenki tökre beszart!-fogtam kezem közé az arcát.
-Ne haragudj!-csókolt meg.
-Jó oké ,hogy meg van Vivi hip hip hurrá ,de hol fogunk aludni?-kérdezte Gábor és kezdtünk gondolkozni,hogy most mi lesz.
-Feljöhetnétek hozzánk-mondta Viktor.
-Nem gond?-kérdezte Vivi.
-Nem, a family úgy sincs otthon.
-Kösz. Tényleg-ütögettem meg a vállát. Ez oké. Felmentünk az emeletre és egy rohadt nagy kecóba mentünk be. 
-Azt a k*rva!-mondta Gábor.
-Érezzétek otthon magatokat-feküdt le az ágyába Viktor. Ezt sajnos nem használtuk ki annyira mert mindenki nagyon fáradt volt.

4.rész

Sziasztok! Tudom ezt a kis beszédet az első részhez kellett volna ,de most már mindegy. :D  Szóval ez az első blogom úgyhogy bocsi a helyesírási hibákért és ha a történet nem túl jó. Már régóta írom ezt a történetet ,de most döntöttem úgy ,hogy ki is teszem. Aki olvassa vagy olvasta az légyszi írja le a véleményét. Örülnék neki. :) Ja és a kis történetemről annyit ,hogy még nem lendült be. Már nem kell sokat várni és ígérem nem lesz ilyen uncsi. :D
      Emily

  4. rész
     09.10.

                                                                              Eszti
Az órák elteltek. Bencéhez próbáltam közelebb kerülni ,de nem mindig sikerült ,ha sikerült akkor meg a kis "barátnője" féltékenykedett úgyhogy jó párszor összevesztek miattam ,de sajna mindig ki békültek. Mivel szobatársak vagyunk az ellenfelemmel ezért csak minimálisan ,de kommunikálunk. Oh milyen szépen fejeztem ki magam. Viszont most a legnagyobb gondom nem Bence hanem az ,hogy már egy hete késik és nem emlékszem ,hogy Gáborral védekeztünk-e. Nagyon ideges vagyok ezért és nem tudom mit tegyek. Gábornak nem akarok szólni mert a szülei folyton veszekednek és lehet ,hogy elválnak. Meg kell csinálnom a tesztet mert én nem birok így élni.

                                                                        Bence
Vivivel mostanába folyton veszekedünk és igazából nem tudom ,hogy miért. Mindenen felkapja a vizet és folyton féltékenykedik ,de nincs rá oka. Esztivel csak ugyanolyan órákra járunk és néha beszélgetünk ennyi. Már kezd Vivi betegesen féltékeny lenni. Pedig én szeretem.

                                                                          Vivi
Bence folyton a kis Esztikével van. Fúúú! Megtudnám ölni azt a csajt. Komoly már gondolkoztam rajta. És a legrosszabb ,hogy mindig miatta veszekszünk. Talán Bence már nem engem szeret??

                                                                      Gábor
-Szia anya-mondtam a telefonba.
-Szia kicsim milyen a kollégium milyen a suli mondj már valamit.
-Hát egész jó. És veled mi a helyzet?
-Velem semmi különös. Jól meg vagy ott?
-Igen persze-mondtam és hallottam egy ajtó csapódást. Hallottam ,hogy anyáék megint veszekednek. Nem tudom miért nem lehetett megvárni míg leteszem. Mindegy már megszoktam igazából ide is csak azért jöttem mert nem akartam hallgatni őket. Inkább  letettem.

                                                                      Viktor
A napok lassan ,de eltelnek. Sokat kell tanulni. Kellet nekem a bölcsész karra mennem. Muther folyton azzal nyaggat ,hogy megakarja ismerni a barátnőm. Erre csak az a válaszom ,hogy "én is". De ezen kívül nem érdekli semmi ami velem kapcsolatos. Amúgy meg nem kell nekem barátnő. Minek ,hogy folyton megmondja mit tegyek? A lóf*szt. Nekem jó így ,hogy mindig mással alszok. 

                                                                      Lara
Tanulok 1000-rel. Amúgy meg nem történt semmi érdekes. Anyáék folyton hívogatnak mert szeretnék tudni mi van velem és a múltkori "kis" bulizásom miatt is eléggé lecsesztek. Köszi Fanni. Tényleg.

                                                                    Martin
Hát nem volt sok történés. Csupán annyi ,hogy a minap összefutottam Viktorral és ahogy futott nekem jött én elb*szódtam és megzúzódott a lábam. Aztán most minden hova bicegek. Tök jó tényleg. Khm rohadj meg Viktor!! Ja és a legjobb ,hogy utána még futott tovább. Most épp a szobában vagyunk ,mert esik az eső. Gábor kitalálta ,hogy versenyezzek Bence ellen. A tét pedig az ,hogy ki lesz a jobb haverja. 
-Gábor-dörzsöltem a homlokom.-Hányszor mondjam ,hogy én nem akarok versenyezni főleg nem a te barátságodért.
-Ez bunkó volt-fordult be.
-Na! Én ezzel azt akarom mondani ,hogy vagy egy hete ismerjük egymást és nem fogok versenyezni azért ,hogy egy hét után az én öribarim legyél.
-Bunkó! Nem kell a te barátságod ott van nekem Bence!-lépett ki az ajtón. Na ,de jó most rám haragszik.-Amúgy tudom ,hogy félsz Bencétől ,hogy lever és ,hogy  elveszíthetsz-kiáltott. Na ez a mondat miatt gondoltam meg magam. Persze nem az miatt ,hogy elveszíthetem Gábort. Én NEM félek Bencétől. 
-Gábor! Mi az első próba?-rajzoltam idézőjelet.
-Hmm. Megijedtél? Tudtamén. Túl drága vagyok nejed!
-Ne röhögtess!
-Szóóóvaal legyen az első feladat ,hoooogy. Keresd meg Bencét és gyertek az udvarra-mondta. Ez nem tűnik túl nehéznek. Miután megtaláltam ellenfelem kimentünk a csata helyére.
-Ohh ez gyors volt! Szóval az első feladat ,hogy jussatok át ezen az akadálypályán-mutatott mögé. Mi a szar?! 
-Ezt meg honnan a szarból szerezted?
-Az titok hihi-röhögte el magát. Jó ,de mégis honnan szerzett katonai kiképzős "akadálypályát". Ez hülye. 
-Most katonák leszünk, vagy mi?-nézetünk furán Gáborra.
-Hát az meglehet. De most csináljátok a dolgotokat. Bence kezdi időre lemérem ,hogy mennyi idő alatt csinálja meg aztán csere.
-ŐŐŐ jó ötlet ez Gábor?-kérdezte Bence.
-Nyuszi vagy?-néztem rá gonoszul.
-Én nem Gábor vagyok mostantól hanem mester. Mond utánam! Megcsinálom Mester! Képes vagyok rá!-kezdett okoskodni. Jó ég! Elismételtük mind a ketten és kezdődhetett a verseny.

3.rész

                                                                                       
        09.03.

                                                                           Gábor
-Aaaaaa a fejem!
-Cssssssssssssss!-ütött meg a mellettem fekvő lány. Akkor gondolom jó volt az este. :D Felültem és rájöttem ,hogy nem csak mi vagyunk a szobába. Egy egy személyes ágyon feküdtünk mi. Nem teljesen felöltözve. A másikon egy csaj és félig az ágyon egy csávó. Asszem ez a szobatársam.  A harmadik ágyon egy teljesen ismeretlen csaj aki szintén félig lelógott. Jesszus ,hogy lehet így aludni?? A földön meg két csávó az egyik az a Martin gyerek a másikat nem tom. A nem tom csávónak a fejére volt rajzolva egy elcseszett zombi (vagy mi akar az lenni) meg egy virág(?). 
-Mi a f*sz van itt?-ült fel mellettem lévő lány. De bájos.
-Mi?-mutogatott kettőnk között.
-Ja asszem. Hol vagyunk Evelin?
-Ki az az Evelin???
-Hát te. Ennyire kiütöttelek ,hogy nem emlékszel a saját nevedre? Ütős ez a cucc.
-Hülye gyerek az én nevem Eszti! Ennyire pofátlan vagy ,hogy nem emlékszel a nevemre?
-Kuuuuusssssssss!!!!!!!-ordította a nem tom csávó.
-Hát te meg ki a p*csöm vagy?
-Héhé nyugi haver. Nem tom hol vagyok. Hagyjál!
-Maradjatok már kussba!-mondta Martin.
-Mi a szarért kell ordibálni?-kelt fel egy ismeretlen csaj.
-Emberek hol vagyunk?-kérdezte nem tom.
-De tényleg hol vagyunk? Nem tom-nak igaza van.
-Mi??-kérdezte egyszerre mindenki. Ja ,hogy ezt hangosan mondtam? Upsz.
-S Semmi.
-A mi szobánkba-mondta Eszti.
-Én nem veled lakok-világosítottam fel. Nem igaz ,hogy nem tűnt fel neki. Nők.
-Fúú. Te ,hogy lehetsz ennyire sötét? Nem tűnt fel ,hogy a lányok és a fiuk külön vannak? Ez a MI szobánk.-mutatott a másik ágyon lévő lányra. Jaaaa. :D
-Jó oké. Nem kell leharapni a fejemet.
-Légyszi maradjatok csendbe aludni akarok-kelt fel Bence is. 
-Hány óra?
-Nézd meg te okos ott van melletted a telefonod-mondta Eszti.
-Húúú! Valaki rossz lábbal kelt fel?-kérdezte nem tom.
-K*pd be. Amúgy meg te ki vagy?
-Hagyjál nem tudom ki vagyok és azt se, hogy kerültem ide.
-De ide jársz egyáltalán?-kérdeztem.
-Ja. Csak otthonról járok be.
-Pécsi vagy?-kérdezte Martin.
-Ja. Asszem-mondta. De ,hogy lehet ezt nem tudni?? 
-ÚÚ majd megmutatod a várost?
-Ja.
-Na megmondod végre ,hogy hívnak?-kérdezte Eszti a nem tom gyereket.
-Viktor.
-És titeket? Ne csak engem lehessen lenyomozni.
-Eszti.
-Gábor.
-Bence.
-Vivi.
-Martin-mutatkoztunk be sorba.
-És ő ki?-bökött az ágyon fekvő lányra.
-Nem tudjuk.
-A neve asszem Lara. De nem biztos-mondta Martin. Próbáltuk ébresztgetni mert ideje volt mindenkinek vissza menni a helyére hisz már 12:41 az idő.
-Mit csináljunk vele? Nem hagyhatjuk itt mert bármikor vissza jöhet az ijesztő orosz szobatársunk-mondta Vivi.
-Vigyük el hozzánk ott még van egy szabad ágy. Nem?
-De-mondta Bence.
-Akkor vigyük. Merre?-kérdezte Viktor és felkapta a lányt. Átvitte a mi szobánkba és bezártuk ,hogy azért hagyják békén. Elmentünk reggelizni. Szerencsére ma nem lesznek órák.

                                                                Lara
Felébredtem és nem tudtam hol vagyok. Ez borzasztó érzés. Körül néztem mindenhol, fius cuccok. Kiakartam menni csak az ajtó nem volt nyitva. Na nee! Nagyon fájt a fejem. Nem volt nálam se telefon se semmi. A táskámat nem tudom ,hogy hol hagytam ,de remélem megvan. VÁRTAM ,VÁRTAM ,ÉS VÁRTAM amikor végre nyílt az ajtó és szembe találtam magam 5 emberrel. Egy lány oda jött hozzám és megnyugtatóan megfogta a kezem.
-Nyugi! Tegnap este rendesen kiütötted magad és reggel a mi szobánkban találtunk ,de ott nem maradhattál ezért Viktor áthozott ide.
-Hogy hívnak?-kérdezte az ajtóból egy srác.
-Nagy Lara. És ki az a Viktor?
-Nemrég találkoztunk vele. Én Gábor vagyok.
-Vivi.
-Bence.
-Eszti.
-Martin
-Na köszi mindent Viktornak is ,de én most megyek sziasztok.
-Ja! Itt a táskád. Szia-mondta Vivi.
-Melyik koleszba vagy?-kérdezte azt hiszem Gábor. 
-Én nem koleszos vagyok a nagynénimnél lakok-mondtam és ki mentem. Hát ez az este se volt semmi. SOHA ismétlem SOHA nem fog megtörténni ilyen.

2.rész

 
    09.02.
                                         
                                                                                Eszti
Felhúztam egy elég rövid, szűk, fekete ruhát. Füstösre kihúztam a szemem. A hajamat szabadon hagytam. És elindultam az udvarra amikor megláttam Bencét. Ma nem egyedül leszek az már biztos. ;) Oda mentem hozzá és elkezdtünk csevegni.
-Szia Sapis fiú.
-Helo furán méregető lány.
-Hehehehehehehe
-Na kiderült ,hogy miért vagyok annyira ismerős?
-Hm. Nem. Nem tudom.
-Talán általánosba együtt jártunk egy kicsit  mert elég sok iskolába jártam.
-ŐŐ. Úristen tényleg! Akkor onnan ismerős a Sapis fiú-ugrottam a nyakába mert már emlékszem ,hogy egy fél évet járt hozzánk hetedikben. De mindenki bírta. Kicsit gondolkozott majd vissza ölelt. 
-Kit ölelgetsz-állt elöttem karba tett kézzel egy lány.
-Vivi ő itt Eszti együtt játunk általánosba félévet. Eszti ő itt a barátnőm Vivi-karolta át a vállát. Na ez volt az a pont amikor lőttek az estémnek.
-Na jó én megyek nem akarok zavarni sziasztok-mentem el mert ott smároltak elöttem. Leültem egy padra és vettem egy pohár vodkát. Miközben iszogattam leült mellém egy srác.
-Szia. Így ünnepeled az első napot?
-Helo. Bocs de nincs kedvem beszélgetni. Igen szingli vagyok ,de nem kell pasi.
-Oké oké nyugi kislány. Csak kérdeztem.
-Jó bocsi csak miért van az ,hogy az összes jó pasinak van barátnőja?
-Héééééééé én szabad vagyok-mondta mire felnevettem.
-Amúgy Gábor.
-Amúgy Eszter.
-Szólíthatlak Esztinek?
-Persze.
-Kérsz?-vett elő egy füves cigit.
-Aha-bólogattam hevesen. Nem szoktam ilyeneket csinálni csak bulikban ,hogy jó érezzem magam. Ennyi jár.

                                                                        Viktor
Az egyetlen jó dolog itt. A bulik. Azokat szeretem. A familyt nem érdeklem, úgyhogy gondoltam itt leszek egész éjjel. Nagyban buliztam, mikor elmentem inni és egy lányt véletlen le öntöttem sörrel. Opsz.
-Héé! Ez új-kiáltotta utánam, mert már mentem volna el, amikor nem tudom miért, de megfordultam. Hmmm...
-Bocs, nem akartam. Ha gondolod, segítek lemosni-húztam pimasz vigyorra a szám.
-ÁÁ nem kell kösz-ment el a mosdók felé. Utána rohantam, mert hát mégiscsak én voltam. 
-Mondtam ,hogy nem kell segíteni-próbálta le mosni de nem sikerült neki. Megfogtam egy WC papírt és bevizeztem. Azzal próbáltam lemosni.
-Na jó most már tényleg hagyd abba. Kezd ez az egész helyzet furcsa lenni.
-De segítek mert én öntöttelek le!
-Húúúú! Ez nem fog kijönni csak hagyj békén!-és kirohant. Hát jó ha elment akkor elment majd lesz másik. Nem érdekel én tényleg csak segíteni akartam. Na jó nem biztos. :P Inkább visszamentem bulizni.

                                                                            Vivi 
Ajj! Bencével már megint összevesztünk, mert szerinte felfújom ezt az egész "Esztis" ügyet. És ha ez nem lenne elég, még le is öntöttek. Az a csávó meg nem hagyott békén. Egész estémet azzal töltöttem ,hogy Bencét keretem. MEG LETT!!! 
-Figyelj beszéljük már meg ezt. Sajnálom, felkaptam a vizet ,de tudod ,hogy szeretlek.
-Jó hagyjuk-csókolt meg. Hálisten. Járkáltunk együtt egy darabig. Aztán hajnali hatkor úgy döntöttünk, elmegyünk aludni.

                                                                         Lara
A buli egész jó volt, csak nem tudtam mit csináljak, mert nem ismertem senkit. De végül egy sráccal beszélgettem, meg iszogattunk. Még sose ittam többet egy-két pohár bornál. De most nem is figyeltem ,hogy mit és mennyit iszok. Csak beszélgettünk és nevetgéltünk. Aztán nem emlékszem a többire. 

1.rész

       09.02

                                                Viktor
Igazából nem tom ,hogy mit keresek itt, csak a fatherék kiraktak ,hogy okosodjak ,mert szerintük elég hülye vagyok. Így hát itt vagyok. De jó. Semmi kedvem hozzá. Mindegy legalább remélem jó csajok lesznek, azt nekem ennyi elég. Amikor kiszálltam a taxiból (mert mutherék még ki se voltak képesek hozni ,mert fontos értekezletük van vagy tudja a f*szom) akkor megláttam a hatalmas épületet. Asszem az első órám 12:30-kor kezdődik úgyhogy mindjárt megkeresem a termet. Már éppen nyitottam ki az ajtót amikor valaki belém rohant. Egész jó nő. Elhorkantottam egy bocsot aztán mentem tovább. Még ehhez sincs most kedvem ,mi van velem?? Nagy nehezen megtaláltam a termet és beültem. Nem nagyon érdekelt ez az ismerkedős duma úgyhogy bedugtam a fülesem és becsuktam a szemem.

                                              ~*~*~
Arra ébredtem ,hogy mindenki engem néz és a tanár ordít velem. 
-Hogyha már az első napon ezt csinálja minek jött egyetemre!? Vasutas diploma nélkül is lehet!-ezen persze mindenki elkezdett röhögni. Hát szerintem k*rvára nem volt vicces. Kiküldtek. Rohadt jó ,pont mint a gimiben. Így hát a terem elött ácsorogtam még jó ideig ,mert a tetves portás nem engedett ki. Ahogy ott álltam megláttam egy lányt és odamentem hozzá.
-Neked nem bent kéne lenned?-kérdeztem.
-Hm? Ja nem én nem ide jelentkeztem  csak nem találom a koleszomat és megakartam kérdezni valakit ,de nincs itt senki.
-Hát nem tudok segíteni ,de ennek az órának mindjárt vége és akkor megkérdezheted-mutattam az ajtóra.
-Oké. Köszi.
-Viktor-nyújtottam a kezem.
-Vivi. És neked nem bent kéne lenned?
-De csak untam az órát és kijöttem.
-Öhm oké.
-Na és honnan jöttél?
-Ő Budapestről.
-És hol van ez az Ő Budapest?-néztem rá a csajozó fejemmel mire elkezdett nevetni.-Jó értem. Szóval Budapest. Az jó hely.
-Aha. És te?
-Én pécsi vagyok. Majd ha gondolod bemutatom a várost-kacsintottam rá.
-Öhm. Majd akkor lehet ,hogy szólok-mondta furán és pont akkor nyitották ki az ajtót mikor már majdnem meg volt. 
-Hát akkor szia-intett.
-Helo-mondtam és gondoltam haza megyek kajálni a következő óra (vagy mi) délután 4-kor lesz. Tehát elmegyek felderítem a terepet azt haza megyek és onnan meg gyúrni.


                              Bence
Elég furcsa Pécs ilyen nagy város után ,de azért megszokom hamar. Ahogy beléptem rögtön felmentem a lépcsőn be a terembe. Beültem az egyik padba. Már kezdődött az óra mikor bejött egy lány és lehuppant mellém. Az óra elment. Amikor mentünk ki az a lány aki mellettem ült odajött hozzám és bámulni kezdett.
-Mi van?-vetettem oda durván. De ez elég idegesítő tud lenni.
-Csak olyan ismerős vagy nekem.
-Biztos.
-Amúgy én Eszter vagyok ,de szólíts csak Esztinek.
-Bence.
-Na szia én megyek vissza-intett és már ott sem volt. Ez érdekes volt. Éppen csörgött a telefonom. 
-Szia. Megvan. Gyere a Boszorkány utcába. Ott várlak. Szeretlek.
-Oké szia-tettem le. Odamentem hozzá és együtt bementünk.


                                                                        Lara
A gólyatábor már megvolt ,de nem igazán ismertem meg senkit. A bál meg ma lesz. Éppen pakoltam le a nagynénimnél ,mert ő szerencsére itt lakik és nem kell kollégiumba mennem. Az első órám este felé lesz úgyhogy a nagynénim Fanni bemutatja a várost. Fanni 25 éves tehát jól kijövünk egymással.


                                                                       Martin
Reggel megvolt az első órám úgyhogy a koleszba pakoltam le. Ha jól látom hármasával vannak a szobák. Amint beértem a szobámba már ott volt egy gyerek. 
-Csá. Martin.
-Bence.

Ennyi elég is volt a csevejből. Nyílt az ajtó és egy szép lány jött be. Nem tudtam megszólalni csak álltam és néztem. Mit keres Ő itt? És akkor megcsókolta Bencét. Gondolhattam volna.


                                                                         Gábor
Ma nem lesz órám hahahaha! De holnap igen :,( . A koleszom lépcsőjén mentem fel és kerestem a szobámat. Benyitottam az ajtón és még két ember volt ott. 
-Martin.
-Bence.

-Gábor-intettem mind a kettőnek. És elkezdtem készülődni a gólyára mert kb 2 óra és kezdődik.

Szereplők

                                            Nagy Lara (18)

Egerből jöttem ide a pécsi tudományegyetemnek a művészeti karára. A festészettel szeretnék foglalkozni. Szeretek lovagolni ,de nem járok versenyekre ,mert nem lenne rá időm. Nagyon szeretem az állatokat.

 Havasi Bence (19)

Budapestről jöttem a közgazdaság tudományi karra a PTE-n.  Fogalmam sincs mi akarok lenni. Focizok kiskorom óta.

Gyér Vivien (19)

Budapestről jöttem Pécsre. A természettudományi karra. A hobbim azt hiszem a futás. Ha ideges vagyok elmegyek és attól jobb lesz.

Máté Gábor (19)

Debrecenből jöttem. Informatika karra mentem a PTE-n. Igen tudom elég jól nézek ki. Kosárra járok ,mert sokak szerint magas vagyok. Ennyi.

Dudás Martin (19)

Kaposvárról jöttem ide a jogi karra. A nevem miatt sokat kell szenvednem. A hobbim az úszás.

Somlya Eszter (19)

Zalaegerszegről jöttem a pécsi egyetem közgazdasági karára. Kézizek. A lányok többsége utál ,mert állítólag ellopom a pasijukat. Hahh, nem értem az embereket.

Barna Viktor (20)

Én pécsi gyerek vagyok szóval nem volt sok változás. 

Hobbi:ismeretlen (gyúrni járok)

Kar: ismeretlen (bölcsész ,de nem tom minek)